lekvár, szilvalekvár, valódi, természetes, hagyományos, gyümölcs, Fruit de Bereg, egészség, ínyenc, natúr, házi, beregi, szatmár-beregi, szatmári szilvalekvár, szatmár-beregi szilvalekvár, beregi szilvalekvár,
beregi lekvár, valóban gyümölcs, baracklekvár, almalekvár, szederlekvár, meggylekvár, csipkebogyólekvár, somlekvár, lekvárfőzés, recept, szilva, barack, alma, szeder, meggy, csipkebogyó, som, méz,
akácméz, dió, dióbél, aszalt gyümölcs, cukormentes, cukrot nem tartalmaz, tartósítószer-mentes, tartósítószert nem tartalmaz, adalékmentes, adalékanyagot nem tartalmaz, gyümölcstartalom,
Vásárosnamény lekvár, Gergelyiugornya lekvár, naményi lekvár, receptek, gasztronómia, kulináris, sütés, főzés, sütés-főzés, gyümölcslekvár, üstben főtt szilvalekvár, egészséges, házi lekvár,
sárgabaracklekvár, kajszi, kajszibarack, kajszibaracklekvár, fahéjas almalekvár, feketeszeder, fűszeres meggylekvár, rumos-fűszeres meggylekvár, hecsedli, hecsedlilekvár, lekvár receptek, nemtudom szilva,
besztercei szilva, sárgabarack, hozzáadott cukrot nem tartalmaz, lekvár cukor nélkül, cukor nélküli lekvár
Valóban gyümölcs!
Mitől szatmár-beregi?
Mindenekelőtt attól, hogy egy jól körülhatárolható, egységes képet mutató kis tájegység a
hazája. A Szatmár-Beregi síkság az ország legkeletibb szegletében található, természeti,
tájképi és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag mikrorégió. Mindmáig ez a kis
síkság őrizte meg a legjobban az Alföld ősi
képét, természetes növénytakaróját és gazdag
állatvilágát.
Szinte asztallap-simasága a Felső-Tisza, a
Szamos, a Túr, a Kraszna és a kisebb patakok
által ideszállított hordaléknak köszönhető. A
síkság gyenge lejtése miatt a folyók állandóan
változtatták folyásirányukat, miközben
holtágakat, rossz lefolyású, elzárt mélyedéseket,
morotvákat hagytak hátra.
A folyószabályozás alaposan átalakította a
tájat, de arculatát ma is az élő- és a holt medrek, folyóhátak, megmaradt homokszigetek
határozzák meg. Képét a vízparti fasorok, az erdők és a néhol megmaradt ártéri ún.
dzsungelgyümölcsösök teszik változatossá.
Ezekben megtalálható még jó néhány ősi
gyümölcsfajta, legjellemzőbben a szilva tájfajtái,
az aszalás, a lekvár- és pálinkafőzés
különleges alapanyagai.
A szatmár-beregi vidék kertjeiben az egyik
leggyakoribb gyümölcsfa ma is a szilva, annak is a
régi, hagyományos magyar fajtái: a Nemtudom
szilva és az errefelé Berbencinek is nevezett
Besztercei szilva. Ez a két fajta a legkiválóbb
alapanyaga a vidék két specialitásának, a
szilvalekvárnak és a híres kisüsti pálinkának.
Vásárosnamény-Gergelyiugornya
A Szatmár-Beregi síkság mai településeinek zöme
már az Árpád-korban létezett, s a sűrű, aprófalvas
középkori állapot napjainkig fennmaradt. A
Bereg kapujaként is ismert kisváros, Vásárosnamény is
valójában négy település - a Tisza bal partján
Vásárosnamény és Vitka, valamint a jobb parton Gergelyi
és Ugornya - egyesítésével jött létre. Városi rangját 1979-
ben kapta.
Történelmi múltja elsősorban a beregi részt az
ország többi részével összekötő tiszai átkelőhelynek
(révnek, majd hídnak), illetve a Lónyay családnak
köszönhetően jelentős. A család legismertebb tagja
Lónyay Anna volt, akinek a nevéhez fűződik a naményi
vár kiépítése. A várkastélyt 1674-ben rombolták le.
A város műemlékei közül a volt Tomcsányi-kastély emelhető ki. A barokk stílusban
emelt épület a XVII. század első harmadában a Lónyay-család részére épült. 1728-ban
bővítették és 1810 óta jelenlegi formájában
áll - a gyönyörűen felújított kastély ma a
Beregi Múzeum gyűjteményeinek ad
otthont.
Romantikus stílusban épült a XIX.
század első felében az Eötvös-kúria, amely
ma iskolamúzeum.
Vásárosnamény valódi fürdőváros - már fekvése is
igazi kuriózum, hiszen három folyó, a Tisza, a Szamos és
a Kraszna találkozásánál fekszik. A tengerpartot idéző
fövenyes gergelyiugornyi szabadstrand mellett
vízividámpark, valamint újonnan épült termálfürdő is
csábítja a vizek szerelmeseit.
És ami szintén nem mellékes:
itt készülnek a Fruit de Bereg lekvárok is…
Hungaro-Jam Kft. Minden jog fenntartva
Oldaltérkép
Nemtudom szilva
A szatmár-beregi vidék legelter-
jedtebb szilvafajtája - szinte nincs
is errefelé olyan porta, ahol ne
lenne belőle néhány fa. Kedveli a
beregi kötött talajt, s különösen a
vízközeli helyeket, ártereket.
Igénytelen, semmilyen gondozást
nem igényel, sem metszeni, sem
permetezni nem szokták - leginkább
arra kell figyelni, hogy ágai gyak-
ran nem bírják el a bőséges ter-
mést, így alá kell őket támasztani.
Gyümölcse apró, gömbölyű,
hamvas kék héjú, sárga húsú, nem
magvaváló; íze édes, különleges
zamatú.
Besztercei (berbenci) szilva
A középkor vége óta ismert,
híres magyar szilvafajta.
Telepített, bár vannak elvadult
fajtái a térségben. Szintén
kedveli a beregi kötött talajt,
ám a Nemtudom szilvától
eltérően gondozást igényel.
Gyümölcse közepesen nagy,
hosszúkás, kék héjú, sárga
húsú, édes, esetenként
muskotályos ízű. Magvaváló,
így nemcsak lekvárnak és
pálinkának, hanem aszal-
ványnak is kiváló szilvafajta.